A KKK és a kedves kis sünik után úgy gondoltam, folytatani kell az állatvilág megformálását.
Miután rábukkantam néhány csodás üveggyöngyre, melyek madárszemekként kacsintgattak felém, én is lendületbe jöttem! Miközben küzdöttem az első pár fülbevaló kitalálásával, folyton az járt az eszemben, hogy milyen beteg kis jószágok lesznek ezek...

Aztán meggyőztem magam. Ha mások sikeresen forgalmaznak plüss baktériumokat, mi is jók leszünk - legfeljebb "Madárinfluenza" néven dobjuk piacra!
És mit horgolt Dalma? Kiskacsát!
(Nem bírom ki, hogy ne élcelődjek itt kicsit azon, hogy nem tud kitörni a drágám a baromfiudvar keretei, kerítése mögül...)
Dulu Kacsája szerinte olyan rútra sikerült, ahogy a nagykönyvben meg van írva!
Legközelebb a hattyúval próbálkozunk!
Az élcelődés hatására közlöm, hogy én nem hattyúval fogok próbálkozni. Amit ma este alkotni vágyom, az egy kispulyka, Manka kedvence. KP-val még a lovastáborban, a nyári szünetben ismerkedtek össze a gyerekek, oktatójuk, Robi baromfi udvarában.
VálaszTörlésNincsenek nagyra törő vágyaim, holmi hattyúkat alkotni. Kispulyka, oszt' jó'van. :) Lehet reklamálni.
És melyik a kacsa? És amelyik nem kacsa az mi? Paradicsommadár?
VálaszTörlésMegérkezett a kép a kiskacsáról, meg lehet tekinteni!
TörlésEz egyik sem kacsa, de nagyon várom, hogy legyen róla képem, akkor azt is idetöltöm.
VálaszTörlésAmelyik nem kacsa, az ... lehet mondjuk paradicsommadár. Vagy vértyúk. Vagy mi.
Vértyúk, vértyúk, lécci lécci lécci!! Legyen vértyúk!!
Törlés