ZsALeMka

2012. okt. 9.

Mi van a ZsALeMka-zsákban?

Egy szóval: zűrzavar.
Bővebben: minden, amire szükség van az éppen folyamatban lévő munkához, vagy amire szükség lehet hirtelen támadó ihlet esetén.

Lássuk csak:

Néhány gombolyag fonal, hogy legyen választék. Némelyik előre felfűzve gyöngyökkel, mások méretre vágva színek szerint.
Horgolótű minimum 4 db, különböző méretekben. Lehet több is.
Varrótű, ami nagy lyukú, de nem hegyes, viszont vékony, hogy a pici gyöngyökön is átbújjon. Na, ez az, ami mindig elkeveredik, vagy kölcsönadja az ember és nem kerül vissza.
Kis ékszerkészítő fogó- bármikor kellhet.
Mini szortírdoboz ékszer-alkatrészekkel és a kedvenc gyöngyökkel, amik feldolgozásra várnak.
Kézimunka ollók: 2 db: - egy virágos dizájnos Fiskars egyenesen Helsinkiből - és egy szép kis míves hegyes darab, amit Tesókámtól kaptam.
Elkészült ékszerek kicsi zacskókban.
Félig kész ékszerek össze-vissza hányódva.

Mindössze ennyi kell ahhoz, hogy bármikor munkára kész legyek -és sose unatkozzak.

Az én kézimunka-zsákomra rá van hímezve a nevem.
Ez volt ovis koromban a tornazsákom! Bizony!
És van rajta egy szép piros népi hímzés, anyukám keze munkája.
A kötője stílusosan horgolt, végén bogyóval - ez is piros.
Mindig velem van, akárhová megyek...

Dalma kézimunka-zsákja sötétkék bársony.
Csak egy valamiben hasonlít az enyémre:
az sosincs benne, ami éppen a legjobban kellene...

2012. okt. 1.

Megnyitottunk!

Íme, kész van!

Ti, akik már olvasgattok itt egy ideje, tudjátok, milyen nagy kalandra indultunk húgocskámmal egy éve. Akkor még csak ez a kis blogunk volt, ahol szerénykedve bemutattuk műhelyünk alkotásait.

Ismerőseink, barátaink és rokonaink lelkesítő szavai hatására a szerénység már a múlté. ;-)

Eljött az ideje, hogy a nagyközönség elé lépjünk műveinkkel

- örömmel jelentem, hogy megszületett a ZsALeMka Webáruház!

www.zsalemka.com - Nagyon büszkék vagyunk rá…

Facebook oldalunk kedvelői folyamatosan értesülhetnek újdonságainkról

- csatlakozzatok, ha még nem tettétek!

Látogassatok el hozzánk, és ha tehetitek, népszerűsítsetek minket!

2012. szept. 24.

Határidő

Azt mondják, az a legjobb motiváló-erő. A határidő.

Hát, ezt aláírom. De van egy másik is, mégpedig a jó társ!

Mit ajándékoz az ember az édesanyjának a születésnapjára, amikor éppen más sem jár a fejében, mint az, hogy hogyan lehet ütősen beindítani egy üzletet? Persze, hogy kiválaszt valamit a régen várakozó tervei közül, és nekilát a megvalósításának. Persze bevonja az üzlettársát is, mert neki is van némi köze az ünnepelthez, aztán indulhat a munka.

Az alkotói folyamat kicsit átalakítja az ember távmunkáról alkotott fogalmait. Olyan ez inkább, mint a távkapcsolat. Így zajlik:

Az ember textilminták képeit küldi át mms-ben, majd varr valamit. Telefonál, fényképez, e-mailez, majd újra telefonál.

Az üzlettárs ötletel, az ember eszerint varr tovább, majd megint fényképez, e-mailez, és újra telefonál. Beszámol, hogy hol tart és leadja igényét fonalra, horgolásmintára.

Most az üzlettárs lép akcióba, fonalakat válogat, javasol, fényképez, e-mailez, majd telefonál.

Az ember kiválaszt, színeket pontosít, méreteket közöl és közben persze varr tovább, majd megint fényképez, e-mailez, és újra telefonál.

A nagy nap előestéjén az üzlettárs már nem fekszik le éjjel, csak horgol serényen.

Az ember meg azért nem alszik, mert azon agyal, mi van, ha nem tetszik senkinek a műve?

Másnap a szálak végre összefutnak és az alkotók meglepetten csodálkoznak rá, milyen csodát hozott létre a másik.

Az ember gyorsan felvarrja a rátéteket saját elgondolása alapján.

Az üzlettárs kétkedve nézegeti a rögzítést, szerinte több kellene,
de már nincs idő megvitatni,
módosítani meg pláne.

Az üzlettárs beletörődik.

Az ember izgul,
csomagol,
alig várja hatást.

A hatás mindent elsöprő!

Ajándék-átadás után persze még visszakérjük, fényképezzük, szerkesztjük, posztoljuk...

ui.:Nekem van legjobb alkotótársam a világon!

2012. szept. 12.

Fülemüle-rejtvény

Rejtvény:

- hány táskát látsz a képeken?

Ha figyelmesen megnézed a fotókat, hamar meg tudod válaszolni a kérdést!

Akkor már csak azon érdemes elgondolkodnod, van-e olyan öltözéked, amihez nem tudod párosítani ezt a hatalmas batyut?

Ugye, nem sok?

2012. szept. 10.

Színesben, vidáman indul a hét

2012. szept. 8.

Honnan jövünk?

Szülővárosunkban éppen a "Szentmiklósi napok" című 3 napos rendezvény zajlik.

Tavaly éppen ez időtájt döntöttük el végleg, hogy a ZsALeMka lesz az, amiről mindig is álmodtunk Blankával. Ezer éve tudtuk, és mondogattuk, hogy kettőnknek valamit közösen kell létrehoznunk. Akkoriban még a falusi turizmus és házi lekvárfőzés, valamint sütés-főzés köré gyűltek a gondolataink. Amikor megszületett a kézimunkázás ötlete, első lépésként elkészült a blogon állandóan látható testvérfotó, nővérkém nyakában egy mintadarabbal.

Hogy miért kezd el egy tanár és egy kertészmérnök közös kézimunka-vállalkozásba, arról sokat lehetne filozofálgatni, kezdve azzal, hogy mindkét szakma nagy kreativitást igényel. Mivel én vagyok a kertész, én a genetikával magyarázom:

Apai nagyanyánk varrónő volt, anyai nagyanyánk pedig a helyi háziipar bedolgozójaként gyönyörű dolgokat kötött, horgolt, még raffia papucsot is tudott fonni. A padláson várja a szövőszéke, hogy hamarosan összerakjuk.

A két nagymama mentalitása pontosan annyira különbözött egymástól, mint a miénk. Nagyon nagyon. Mégis működik. Az ősök ereje tart össze?

Hát.. innen jövünk mi.

2012. szept. 5.

Rút(?) és beteg(?) madarak

Nem tudok elszakadni a kis szárnyasoktól...

A KKK és a kedves kis sünik után úgy gondoltam, folytatani kell az állatvilág megformálását. ~~Ki is adtam~~ felvetettem Dalmának, hogy most madarakat kellene alkotnunk.

Miután rábukkantam néhány csodás üveggyöngyre, melyek madárszemekként kacsintgattak felém, én is lendületbe jöttem! Miközben küzdöttem az első pár fülbevaló kitalálásával, folyton az járt az eszemben, hogy milyen beteg kis jószágok lesznek ezek...

Aztán meggyőztem magam. Ha mások sikeresen forgalmaznak plüss baktériumokat, mi is jók leszünk - legfeljebb "Madárinfluenza" néven dobjuk piacra!

És mit horgolt Dalma? Kiskacsát!
(Nem bírom ki, hogy ne élcelődjek itt kicsit azon, hogy nem tud kitörni a drágám a baromfiudvar keretei, kerítése mögül...)

Dulu Kacsája szerinte olyan rútra sikerült, ahogy a nagykönyvben meg van írva!

Legközelebb a hattyúval próbálkozunk!

2012. szept. 3.

KKK

KisKaKaskák

Hadd mondjam el a fejlécre került KisKaKaskák történetét!

Úgy kezdődött, hogy a mottóban megénekelt módon - miután hosszasan bogozta, csomózta stb. - egyszer csak előrukkolt Dalma egy, azaz 1 db. KisKaKaskával - továbbiakban KKK - így:

- Itt van ez a pipi - mondta szerényen, miközben a tenyerét kinyitotta közvetlenül az orrom előtt.
- Nekem ez kell! És még egy kéne belőle! És legyen fülbevaló! És nem is pipi, hanem KKK! - lendültem be azonnal bizonyítva, hogy a mottónak minden szava igaz.

És mivel nekem nem lehet ellenállni, el is készült másnapra a másodpéldány.

(Amiről tudnivaló, hogy mindig sokkal nehezebb megalkotni,
mint az elsőt, mert ugye hasonlítaniuk kell(ene) egymásra...
Aki meg minta nélkül dolgozik, annak nem könnyű rekonstruálni
másnap délután az előző éjjeli munkafolyamat minden lépését...)

A fülbevaló akasztót már én tettem a kis jószágok tarajára, s másnap már viseltem is büszkén legújabb fülkincsemet.

Sok dicséretet zsebeltem be érte, mindenki érdeklődött, honnan szereztem,
s nem győztem hangoztatni, milyen neves dizájner weboldaláról rendeltem.
;-)

Eddig kétszer veszítettem el egyiküket/másikukat.

Először egy napozáshoz-vetkőzés során kaptam ki valahogy a fülemből. Apósom lelt rá csodával határos módon óriási befüvesített kertjük egyik zugában, amiért nem tudok elég hálás lenni neki! Azóta is emlegetem hősies tettét!

Másodszor már a hírnév iránti vágy sodorta veszélybe KKK-t. Éppen a blog kedvéért készítettünk volna néhány fotót kedvenc helyszínünkön, az udvar végi farakáson... Még be sem kapcsoltam a gépet, a kis szökevény már a farakás alján csücsült. Hugicám egyetlen jól irányzott mozdulattal belökte az egyik KKK-t...